Nincs nékem virágom, se eprem csoki ágyon,

Csillagom az égen, se kincsem -e világon,

Ha meghallgattok, elmondom egyetlen igazságom:

Csak -e néhány buta kis szó az én ajándékom.

 

Az ajándék számunkra ti magatok vagytok,

Nekünk örömet és szépet minden pillanatban adtok,

bánatban és örömben magunkra nem hagytok,

Milliók nevében köszönöm, hogy vagytok!

 

A virág elhervad, ám mosolyotok soha.

Még akkor is, ha az élet, néha mostoha.

Ezt megköszönni nem elég ezernyi óda,

Nincs az a költemény, mi elmondhatná szóba.

 

Csokoládé elolvad, miképp szívünk is Tőletek

Hisz nektek köszönhetjük a boldog életet.

Ezért mi megadnánk bármit értetek,

Hangos kacajt, vagy bánatos könnyeket.

 

E jeles nap alkalmából én mást nem is kívánok,

Egészséget, erőt és sok-sok boldogságot!

 

Pécs, 2010. Március 8.

 

 

Szerző: Nu Skool  2010.03.08. 16:00 1 komment

Címkék: saját vers

A bejegyzés trackback címe:

https://romlasviragai.blog.hu/api/trackback/id/tr351819910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása